Fejléc banner (392x72 px)

Főoldal / Megoldások / Az ökológiai gazdálkodás fenntartható, egészséges élelmiszerhez ...
2012. február 15.    
Az ökológiai gazdálkodás fenntartható, egészséges élelmiszerhez juttat, és megélhetést biztosít
Az ökológiai gazdálkodás fenntartható, egészséges élelmiszerhez juttat, és megélhetést biztosít

Vannak perspektívák a „bio”-ban

ökológiai gazdálkodás, tájfajták, állattenyésztés, biogazdaság, egészség, fejlesztés, feldolgozás, hungaricum, képzés, kézművesség, marketing, méhészet, mezőgazdaság, növénytermesztés, oktatás, tanúsítás, Vidékstratégia

Több mint 400-an gyűltek össze az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által, a Szent István Egyetemen szervezett konferencián, hogy megvitassák az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetét, trendjeit és meghatározzák kitörési pontjait. A konferencia előadói az ökológiai gazdálkodásban érintett szakemberek, kutatók, gazdálkodók, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet hazai munkatársai és külföldi partnere, valamint a vidékfejlesztési miniszter gondolatait az alábbiakban foglaljuk össze.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) nevében dr. Drexler Dóra, ügyvezető nyitotta meg a konferenciát és mutatta be a 2011-ben, a svájci FiBL szakmai, és a liechtensteini Pancivis Alapítvány anyagi támogatásával létrejött intézetet. Az ÖMKi Közhasznú Nonprofit Kft. azzal a céllal jött létre, hogy kutatás-fejlesztési, szaktanácsadási és ismeretterjesztő tevékenységével, továbbá szakmai rendezvényeivel – ezt vezette be ez a február elején szervezett konferencia is – előmozdítsa a hazai biogazdálkodási, illetve ökológiai gazdálkodási ágazat fejlődését. Az ügyvezető három fő feladatot emelt ki az intézet feladatai közül, ezek:

- tehetséges, az ökológiai gazdálkodás területén (elsősorban tudományos fokozat megszerzésén) dolgozó fiatal kutatók támogatása

- „on-farm” hálózat kialakítása a kutatás és a gyakorlat összekötésére: új tudományos kutatások indítása és kísérleti, bemutató gazdaságok létrehozása –együttműködésben hazai kutatóintézetekkel és gazdálkodókkal

- a magyar „biomozgalom” szereplői együttműködésének elősegítése, ezáltal a bioágazat megerősítése (az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform működtetése).

A konferencia résztvevőit köszöntötte dr. Urs Niggli, a FiBL Svájc igazgatója is. Előadásában felvázolta az ökológiai gazdálkodás alapjait – úgy jellemezve az ökológiai gazdálkodókat, mint ökoszisztéma-managereket, akik hasznosítják az agrár-technológiai fejlesztések széles spektrumát a növénynemesítés eredményeitől az üvegházak klímaszabályozásán keresztül a víztakarékos öntözőrendszerekig… Adatokkal támasztotta alá azon megállapítását, miszerint a biogazdálkodás ökológiai fölényben van a konvencionális mezőgazdasághoz képest. S mivel a véges erőforrások világában az agrárökológiának jelentős szerepe van, a kutatás és a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta az ökológiai gazdálkodás innovációjában. Mint mondta, a biogazdálkodás dinamikus fejlődése az erős kutatástól és a biogazdákkal való szoros együttműködéstől függ.

Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter, köszöntőjében elmondta, biztató perspektívát lát a biogazdálkodásban – különös tekintettel hazánk természeti adottságaira és a magyar fogyasztók körében is tapasztalható, egyre növekvő érdeklődésre az egészséges élelmiszerek, biotermékek iránt. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy hazánk jó adottságai ellenére a számok tükrében és tényleges helyzetében sajnos messze elmarad a lehetőségeinktől. Míg az Európai Unióban dinamikusan fejlődött a biogazdálkodás, nálunk a kezdeti növekedést visszaesés követte. 2009 és 2010 között 16 ezer ha-ral csökkent az ellenőrzött területek aránya. A miniszter ennek egyik okaként az előző kormány agrárpolitikáját jelölte meg, mely szerint az nem segítette a biogazdálkodást, az érintett-gazdálkodókat, és az EU-s támogatási rendszert is úgy rakták össze, hogy az ezt a területet nem preferálta. Az ökológiai gazdálkodás térnyerésére tehát még várnunk kell. Messze elmaradtunk a 300 ezer ha-tól, amelyet a környezetgazdálkodási program még 10 évvel ezelőtt tűzött ki célul. Mit kell akkor tenni, mi lehet az az irány, ami pályára állítja a biotermesztést, biogazdálkodást –tette fel a kérdést Fazekas Sándor.

Hivatkozva a Nemzeti Vidékstratégiára, megerősítette, hogy továbbra is fő cél a családi gazdaságokon alapuló sokszínű és életképes agrártermelés, benne az ökológiai gazdálkodás fejlesztése, amely biztosítja a vidék vitalitását, a családok helyben maradását és megélhetését.

A kapcsolódó kormányzati intézkedésekre vonatkozóan felhívta a figyelmet a Darányi Ignác Tervre, mint a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programjára, amelyből a következő, az ökológiai gazdálkodás szempontjából fontos feladatokat emelte ki:

- Az EU bioélelmiszerekre és biogazdálkodásra vonatkozó akciótervéhez igazodva ki kell dolgozni a hazai ökológiai gazdálkodás akciótervét az ágazat erősödése érdekében.

- Ehhez kiemelt támogatásban kell részesíteni a biogazdálkodást, különös tekintettel az ökológiai állattenyészetésre, méhészetre.

- Forrásokat kell biztosítani az ökológiai gazdálkodásra való átálláshoz.

- Támogatást kell nyújtani az ökológiai gazdaságok tanúsításával, ellenőrzésével kapcsolatos költségekhez.

- Az ökológiai gazdálkodás vállalását a támogatási rendszerekben plussz pontokkal kell honorálni. Ösztönözni kell ezáltal is a gazdálkodókat, hogy ne csak a gazdaságuk egy részét, hanem egészét állítsák át ökológiai gazdaságra.

- Fontos, hogy legyenek bemutató gazdaságok, ahol a termelők elsajátíthatják az ökológiai gazdálkodáshoz szükséges ismereteket és tapasztalatokhoz is hozzájussanak, ami szükséges ahhoz, hogy meggyőződéssel tudják vállalni ezt a fajta gazdálkodást.

- Össze kell kapcsolni a kutatóhelyeket és a termelők munkáját, hogy az új ismereteket is átültethessék a gyakorlatba.

- Állami feladat: Kedvező jogi környezet kialakítása, például a biológiai növényvédelmi módszerek térnyerése érdekében.

- Versenyképesség biztosítása az erre irányuló kutatások, fejlesztések, innovációk támogatása révén.

- A kutatási, fejlesztési eredmények megismertetése, széleskörű terjesztése.

- Az ökológiai gazdálkodásban jól alkalmazható tájfajták felkutatása, megőrzése, termesztésbe vonása, a hozzá kapcsolódó termesztési hagyományok és ismeretanyag megőrzése - összefüggésben a hungarikumok és a magyar termékek védelmével.

- A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése, a hazai piacra jutás támogatása.

- A bioélelmiszerek közétkeztetésbe való bevonása.

- Fogyasztói szemlélet megváltoztatása, kampány a bioélelmiszerek népszerűsítésére

- Szaktanácsadás és képzési lehetőségek biztosítása.

 

Fazekas rámutatott: az ökológiai gazdálkodás szempontjából reménykeltő, hogy az EU a következő költségvetési ciklusban 2014-2020 között zöldebb, környezetbarátabb politikát kíván folytatni. Addig, a hátralévő szűk két évben Magyarországon a Darányi tervben megfogalmazott feladatokra rendelkezésre áll 300 milliárd forint, amelyből a biogazdálkodók is támogatást kaphatnak. A miniszter az alábbi hat programot emelte ki:

- A fiatal mezőgazdák induló támogatása 4 mrd Ft-os kerettel, ahol plussz pont jár a biotermelést vállalóknak. A keret 2012 elején nyílik meg.

- A mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatására 5 mrd Ft lesz, ami a termékek magasabb feldolgozottsági szintjét segíti elő.

- A zöldség, gyümölcs termelői csoportok támogatására 1,4 mrd Ft áll rendelkezésre.

- Az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésbeli megőrzése című programra ápr. 1-től lehet majd pályázni, ahol plussz pont jár az ökológiai gazdálkodóknak.

- A Natura 2000 erdőterületen gazdálkodók kompenzációs támogatására május 15-ig lehet pályázni.

- Turisztikai termékek támogatása.

A miniszter kijelentette, hogy 2012-ben az összes felhasználható forrást megnyitják, hogy a gazdákhoz eljusson a pénz. Mindemellett megemlítette, hogy Ökológiai Mezőgazdasági Program kidolgozása is folyik a minisztériumban.

Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul a természeti erőforrások védelméhez, egészséges élelmiszerhez juttatja a fogyasztókat, és megélhetést biztosít sok család számára. Mindemellett egy fenntartható rendszer, amit bizonyított több ezer éven keresztül – fejezte be előadását a miniszter. Végezetül biztosította a jelenlévőket a minisztérium és saját személyes támogatásáról abban a munkában, ami elősegíti, hogy minél többen lássanak perspektívát az ökológiai gazdálkodásban és így az minél több család számára biztosítson megélhetést.

Frühwald Ferenc az ÖMKi Felügyelő Bizottságának tagja a biogazdálkodás és a biotermékek helye a médiában és a kereskedelemben című előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a szélesebb közönséghez szakmai sajtótermék alig jut, így az olvasókhoz más tematikájú lapok a biotermékeket sokszor ezotériával, vegetariánizmussal összemosó torz képet tükröző felfogása jut el.

A kereskedelemben is nagy a fogalmi zavar. A legtöbb „biobolt” a jelenlévő kétségkívül biotermék választék mellett jóval több, úgynevezett natúr, reform termékeket kínál, valamint különféle étrend kiegészítőket és sok más áltudományos árut. Kizárólag valódi biotermékeket elenyészően kevés üzlet kínál. A bioboltok kínálatát az import biotermékek határozzák meg. Ugyanez fordítva is igaz. A hazai előállítású biotermékek 80-85%-a exportpiacon kerül értékesítésre. Ezek között azonban alig található feldolgozott termék, többségük alapanyagként vagy takarmányként kerül piacra.

További probléma, hogy a jó minőségű és bő választékú ökopiaci kínálat sokak számára megfizethetetlen, így a fogyasztás jórészt a kisgyermekek és a betegek táplálására szorítkozik.

Frühwald megoldási lehetőségként az alábbiakat javasolta:

- fokozott átállási szubvenció új területek bevonására

- ellenőrzési díj kompenzáció

- technológiai transzfer nemzetközi együttműködésben

- erőteljes marketing támogatás, fogyasztói ismeretterjesztés támogatása, ösztönzése – piacépítés támogatása

- közérdekű reklámkampányok

- export piacra jutás hatékony ösztönzése

- nemzeti akcióterv kihirdetése és szigorú megvalósítása.

A konferencián további előadások hangzottak el az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásokról a Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Sárközy Péter Alapítvány, a Magyar Biokultúra Szövetség képviseletében érkezett előadóktól, továbbá a szürkemarha, valamint a növényi tájfajták szerepéről és lehetőségeiről az ökológiai gazdálkodásban.

Megvitatásra került a tanúsítás, minőség-ellenőrzés, az oktatás-kutatás- szaktanácsadás, valamint az ökológiai szaporítóanyagokra vonatkozó kérdéseket is.

További információ érhető el az ÖMKi honlapjáról (www.biokutatas.hu).

D.F.E.

Vissza a lap tetejére 
Kapcsolódó témakörök

 

Jobb oldali bannerek (120x240 px)

 

Jobb oldali bannerek

 

Jobb oldali bannerek

 

 

RSSMédiaajánlatImpresszumVidék és Gazdaság © 2013