With franck muller swiss replica replica cartier roadster watches replica tag heuer silverstone this exceptional watch, the watchmakers at Le Brassus chose a cutting-edge material that's a first in the watch-making industry: forged carbon, labored utilizing a process lent in the aeronautics industry. Selected because of its excellent resistance and lightness, forged carbon is coupled with a ceramic material for that crown and pushers, with vulcanised rubber. The chronograph can be obtained entirely in forged carbon, in pink gold and carbon, or platinum and carbon.

Cartier Rotonde Replica Replica Watches China www.watchreplical.com

Főoldal / Hírek / Föld – tej – ÁFA – ...
2011. október 5.    
Föld – tej – ÁFA – GMO
Föld – tej – ÁFA – GMO

Sikeres volt az OMÉK, jövőre is lesz!

birtokpolitika, EU, fejlesztés, finanszírozás, földmunka, földpiac, földügy, gabona, gasztronómia, GMO, gyümölcs, gép, jogszabály, kereskedelem, kertészet, kiállítás, környezetvédelem, közigazgatás, marketing, mezőgazdaság, mg-i gép, mg-i jármű, NFA, növénytermesztés, OMÉK, településfejlesztés, természetvédelem, traktor, turizmus, táj, tájvédelem, támogatás, verseny, vidékfejlesztés, Vidékstratégia, zöldség, állattartás, állattenyésztés, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, öngondoskodás, önkormányzat, öntözés

A 75. jubileumi OMÉK-on számos esemény, bemutató, konferencia, kiállító várta a vendégeket, résztvevőket. Alábbiakban szemelvényeket közlünk a sűrű programból, a konferenciák és találkozók eredményeiből.

Együttműködési megállapodást kötött a vidékfejlesztési tárca és a Tej Terméktanács

A szerződés annak érdekében jött létre, hogy a tejcsomag elfogadása után hazánk megfeleljen a szabályoknak és hatékonyan kihasználja a piaci lehetőségeket. A szándéknyilatkozatot Fazekas Sándor és Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke írta alá.

A tejcsomag a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb témája volt, melyet várhatóan a lengyel elnökség alatt fogadnak el a tagállamok. A tejcsomag sok egyéb mellett lehetővé teszi, hogy a tejágazatban is megalakuljanak a nemzeti szakmaközi szervezetek. Az Uniós szabályozás idáig kizárólag a zöldség-gyümölcs, a dohány, valamint a szőlő és borágazatoknak tette lehetővé a szakmaközi szervezetek megalapítását.

A csak mezőgazdasági termelőket tömörítő termelői szervezetektől eltérően a szakmaközi szervezetek az ellátási lánc egészére kiterjednek: mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, nagy- es kiskereskedőket magukba foglalnak. Hazánkban jelenleg egy szakmaközi szervezet működik, a Fruit-Web a zöldség-gyümölcs ágazatban.

A tejágazat szakmaközi szervezete hozzájárulhat a termelés és a piac átláthatóságának növeléséhez, az érdekérvényesítés erősítéséhez, a versenyképesség javításához, és az összehangolt piaci érvényesüléshez - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Magyarország érdeke és célja, hogy a tejcsomagot mielőbb elfogadják, és a termelők hozzájussanak a javaslatban szereplő, számukra megnyíló lehetőségekhez.

A szándéknyilatkozat egyértelművé teszi, hogy a Tej Terméktanács az Európai Unió tej ágazati szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályozása alapján szakmaközi szervezeti elismerést akar szerezni. A vidékfejlesztési tárca rendeleteivel előkészíti a tejcsomag elfogadása utáni időszak megfelelő törvényi feltételrendszerét.

A szándéknyilatkozat alapján az aláírók kölcsönös előnyöket látnak az együttműködésben: tágulhat a tej termékpálya szabályozási mozgástere, enyhíthetők a szélsőséges piaci ármozgások, csökkenthető az ágazat kiszolgáltatottsága és megvalósíthatók a fejlesztést szolgáló közös szakmapolitikai elképzelések.

Stratégiai fontosságú erőforrás a föld

Nem engedhetjük meg, hogy úgy használjuk a földterületeket, mint az elmúlt időszakban tették elődeink-jelentette ki Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a 75. OMÉK-on rendezett Föld- és birtokpolitikai fórumon.

Az állami földterületek mintegy 80%-át néhány nagy tőkés társaság használja, és ez megengedhetetlen - tette hozzá az államtitkár.

Korlátos erőforrás a föld, az ország területét nem tudjuk növelni. Ezért is világos föld- és birtokpolitikára van szükség - hangsúlyozta Ángyán József. A cél az, hogy a meglévő földterület minél több embernek adjon munkát, megélhetést, minél több családot tartson el. A Nemzeti Vidékstratégia a kis- és közepes gazdaságokra és azok szövetkezéseire építi a mezőgazdaság jövőjét. Az európai agrármodell is ezt az utat követi-emlékeztetett az államtitkár, majd hozzátette: a Vidékstratégia társadalmi vitája során széles egyetértés alakult ki a kis- és közepes gazdaságok megerősítésének fontosságáról.

Ángyán József hangsúlyozta, hogy az állam nem vonulhat ki a földpiacról, többek között a spekulációk miatt sem. Elkezdődött az elképesztő szerződések felülvizsgálata. Tarthatatlan, hogy nem egy esetben évtizedekre 2-5 ezer, sőt 8 ezer hektárokat kaptak bérletbe tőkés társaságok 0 forintos „díjért” és több százmillió vagy akár milliárdos nagyságrendű támogatást vettek fel. A fontos intézkedések közül Ángyán József kiemelte, hogy az idén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mintegy 60-80 ezer hektárnyi állami földterületre ír ki haszonbérleti pályázatot és abban a kis- és közepes, valamint a családi gazdaságokat támogatja. Ennek alátámasztására elmondta, hogy a tervek szerint nem hatalmas területekre, hanem 20-30 hektárokra lehet majd jelentkezni.

Alvincz József a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai főtanácsadója előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarországi földbirtok szerkezet duális jellegű. Kevés nagy gazdaság és sok kicsi, - gyakran az életképesség határán mozgó - vállalkozás jellemzi. Hiányoznak az úgynevezett középüzemek. Életképes gazdaságokra van szükség, amelyek javítják a foglalkoztatottságot is - emelte ki Alvincz József. Másik súlyos, megoldandó problémának nevezte, hogy a hazai földpiacon nagy a szétaprózottság, sok esetben külön-külön, egymástól távol helyezkednek el egy-egy tulajdonos parcellái. Véleménye szerint feltétlenül szükség van birtokrendezésre, ennek lehetséges módozatait szakmai csoport dolgozza ki.

Kurucz Mihály az ELTE docense arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető kérdéseket kell megválaszolni. Miként szabályozzuk a földet? Hová rendeljük a földtulajdont és a földhasználatot, elvesszük-e a földhasználatot azoktól, akik nem tartják be a természetmegőrzési, környezeti feltételeket? Mit teszünk az állami szuverenitás megvédéséért? Meg tudja-e akadályozni - és hogyan - a magyar állam az ellenséges földvásárlásokat? A szakértő hangsúlyozta, hogy mindezek megválaszolására sürget az idő, mert 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Kurucz Mihály meggyőződése, hogy a legfőbb rendezőelvnek az üzemszabályozásnak kell lennie. Nem lehet csak a helyben lakás a legfontosabb szempont a földhöz jutásnál, mert helyben lakó spekulánsok is léteznek. Azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezik-e a gazdálkodó megfelelő felszereléssel, szaktudással az igényelt területhez. A szakértő azt is kiemelte, hogy egyszerre van szükség a földforgalmi törvény, az üzemszabályozási törvény és a családi gazdaságokról szóló jogszabály megalkotására, majd életbe léptetésére.

Roszík Péter a Győr- Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke elmondta, hogy 16 típusú zsebszerződést ismernek, és tudomásuk szerint Magyarországon már 600 ezer hektár terület osztrák gazdák tulajdonában van. Az összes külföldi érdekeltség kezében pedig közel 1 millió hektár. Ezzel mintegy 40-50 milliárd forintnyi támogatás megy ki évente az országból- fogalmazott Roszík Péter. Kiemelte egyúttal: támogatják a Nemzeti Vidékstratégiát, ugyanakkor számukra a” kormány minőségi mutatója lesz, hogy mit csinál a birtokpolitikával és a zsebszerződésekkel.”

A fórumon a hozzászóló gazdák többsége üdvözölte a kormány birtokpolitikai elképzeléseit, de sürgették, hogy a földkérdésben konkrét lépések történjenek. Környezetükben sokan jelenleg is azt látják, hogy külföldiek vagy nagy tőkés társaságok használnak hatalmas területeket.

Ángyán József államtitkár válaszában elmondta, hogy vidékfejlesztési tárca arra törekszik, hogy megszüntesse a visszásságokat és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tervek szerint néhány héten belül kiírja a földhaszonbérleti pályázatokat.

A fordított áfa bevezetésének nincs akadálya

Várhatóan a gabonafélék és az olajos növények kerülhetnek be abba a körbe, amely után fordított áfát kell fizetniük a felvásárlóknak, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a „Hazai gabonaágazat jövője” című előadáson a 75. OMÉK harmadik napján.

A gabonaágazaton belül 30 százalékos a feketegazdaság aránya. A kormány ennek következtében vizsgálatot indított az áfával terhelt élelmiszerek köréről. Az általános forgalmi adó csökkentésére a gazdasági helyzet miatt jelenleg nincs lehetőség, ezért a kormány áfa-technikai megoldásban gondolkodik. Az új rendszer lényege, hogy a vevő által kifizetett áfa nem az eladóhoz kerül, hanem közvetlenül az államhoz. Júniusban Románia vezette be ezt az adózási lehetőséget, hazánk így abban bízik, hogy az EU gyorsan jóvá fogja hagyni fordított áfa bevezetési kérelmünket, tette hozzá az államtitkár.

Czerván György kiemelte, az idei búzatermés 70 százaléka malmi minőségű, összesen 4 millió tonna őszi búza került a magtárakba, ráadásul a 4,2 tonnás hektáronkénti termésátlag jóval felülmúlta a tavalyi hozamot. A kukorica termésmennyisége a 8 millió tonnán felüli országos hozamot is elérheti, ami hektáronként átlagosan 6,8 tonnás mennyiséget jelent.

Az idei termés bőven fedezi az ország élelmezési és takarmányszükségletét, sőt jelentős mennyiség jut a külpiacokra. Búzából az export az 1,5-1,7 millió tonnát is elérheti, míg az egyéb kalászosok kivitele 250-400 ezer tonna körül alakulhat. A kukorica képviseli hagyományosan a legnagyobb exportmennyiséget, ebből a termékből idén mintegy 4 millió tonnát adhatunk el a külpiacokon, hangsúlyozta az államtitkár.

A gabonaágazat eredményei – folytatta - jelentősen hozzájárulnak a magyar külkereskedelmi mérleg javításához.

Nem kellenek a génmanipulált szervezetek

A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) mezőgazdaságban betöltött szerepéről rendezett vitafórumot a Vidékfejlesztési Minisztérium a 75. OMÉK-on. A sok érdeklődőt vonzó eseményen egy asztalhoz ültek a tudomány, az agrárkormányzat és a gazdaszervezetek képviselői, hogy nyílt, érdemi érveket felvonultató pódiumbeszélgetésen ütköztessék véleményüket a génmanipulált mezőgazdasági termékekről.

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára vitaindítójában sajnálatának adott hangot, mert a magyar tudomány GMO- t támogató képviselői közül többen nem fogadták el a meghívást, Dudits Dénes, Balázs Ervin és Bedő Zoltán akadémikusok nem jöttek el a rendezvényre.

Így megfosztották a szakmát és a közönséget attól, hogy megismerhessék nézeteiket. A magyar társadalom megújulásának pedig alapfeltétele az eltérő vélemények nyíltszíni vitája. Így van ez a génmódosított szervezeteket érintő, mostanában egyre nagyobb hullámokat vető ügyekben is. A GMO-kérdés tisztázásáért több tudományterületnek kell együttműködnie, ezt nem sajátíthatja ki egyetlen szakma sem. A téma a környezetvédelemhez, a táplálkozástudományhoz, a közgazdasághoz és az agrártudományokhoz egyaránt kötődik. Ángyán József a tudósok erkölcsi felelősségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a közpénzekből a közjót kell szolgálni. A tudósok nem lehetnek multinacionális tőkéscsoportok marketingmunkásai. A Nemzeti Vidékstratégia célja az élhető, megújítható környezet megteremtése, a jó minőségű, tiszta, biztonságos magyar élelmiszer sokaknak munkát adó előállítása, és ez nem engedi meg a GMO-k használatát. Nekünk nem a termékek mennyisége, hanem a minősége a fontos. Nem véletlenül került be új Alaptörvényünkbe a genetikailag módosított szervezetektől mentes mezőgazdaság támogatása. Az első generációs GMO-növények két dolgot tudnak: minden sejtjük mérget termel vagy tűrik a gyomirtó szereket.

Minden más, amiről forgalmazóik beszélnek, puszta ígéret. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a GMO mentesség nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági ügy. Magyarország számára piaci versenyelőnyt jelent a tiszta, génmanipulációtól mentes vetőmagtermesztés és mezőgazdaság. A kormány eltökélt szándéka, hogy megtisztítja az élelmiszerpiacot is, hiszen a fogyasztók közel 90 %-a elutasítja a GMO-s termékeket.

Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke kijelentette, Magyarországnak nem érdeke versenyezni az GMO-s, olcsó tömegtermékekkel, nekünk nem kell a dél-amerikai kukoricára épített állattenyésztés. Biztonságos, egészséges élelmiszertermelésre van szükségünk.

Darvas Béla az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója elmondta, a környezettudományi, egészségügyi vagy közgazdasági érvek rendszere önmagában nem vezethet a GMO-s termékek betiltásához. A konkrét esetekről kell tudományos véleményt formálni, a tiltáshoz komolyan megalapozott új tudományos érvek kellenek. Ilyennel állt elő kutatócsoportja a Mon810 génmódosított kukorica környezetkárosító hatásáról.

Györgyey János az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki egyben a GMO párti Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet is képviselte, élesen visszautasította, hogy marketingmunkát végezne nemzetközi cégeknek. Azt állította, rosszindulatú sajtóhadjárat folyik ellenük, amit a vidékfejlesztési tárca irányít. Mint mondta, a GMO mentesség nem hoz hasznot, ők pedig a közpénzt az ország szolgálatára fordítják. Ángyán József későbbi kérdésére, miszerint egyesülete miért kért külföldi irodától jogértelmezést a magyar Alaptörvénybe foglalt GMO álláspont miatt, nem válaszolt. Arra sem volt szava, hogy egyesületük lapját miért támogatják a GMO-s termékeket forgalmazó cégek.

Bardócz Zsuzsanna, a Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa arról beszélt, hogy a genetikailag módosított szervezetek komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek. Beszámolt arról is, az Európai Unió 27 tagállamából 23 maga akar dönteni abban, lehet-e GMO az országában vagy sem. Később az is elhangzott, hogy büszkék lehetünk magunkra, hiszen példánk nyomán már 10 tagállamban van moratórium GM növények termesztésére.

Ángyán József végül leszögezte, a kormány a világon jelenleg termesztett, első generációs GM növények ellen, de a tudomány mellett van. A magyar nemzeti kincsünk komoly részét, a génbankokat majdnem idegen kezekre játszották, de ezt sikerült megakadályozni. Újra kell építenünk a saját mezőgazdaságunkat, a hagyományos rendszereinket, visszaszerezni és erősen őrizni génbankjainkat. Nem szabad a másutt már elavult, káros, idegen rendszereket átvenni, amelyek a háttérében mindig erős tőkeérdekek állnak.

Már hatályba is lépett az a kormányhatározat, melynek alapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kapnak az államtól.

A kabinet 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a 360 ezer forint "fix hektáronkénti kárfedező juttatást." Ezt az összeget a kormány az elmúlt évek termésátlagából és a termények átlagárából számította ki. A gazdák szeptember 30-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket a megyei kormányhivatalokhoz. A termelők legkésőbb december közepéig megkapják a kártérítést.

Magyarország számára nemzetstratégiai érdek, hogy hazánk GMO mentessége megmaradjon, és ez szerepel az új Alaptörvényben is. Semmi olyan tény vagy indok nem merült fel, amely miatt a tárca és a magyar kormány változtatna ezen az állásponton.

A mezőgazdasági piacokat jellemző kiélezett verseny és a mind szigorúbb minőségi előírások mellett Magyarország azért képes a világ ötödik legnagyobb vetőmag exportőreként jelen lenni a világpiacon, mert megköveteli a jó minőségű, igazolt eredetű, génmódosítástól mentes vetőmagok előállítását. Ez az ország számára kiemelkedő gazdasági előnyt jelent, és a kormány a hatályos jogszabályok betartásával és betartatásával mindent megtesz az ország GMO mentes mezőgazdaságának fenntartása érdekében.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2011.április 27-én a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzésre adott utasítást. Július végéig a Mezőgazdasági Szakigazgatási hivatal (MgSzH) Növénytermesztési és Kertészeti igazgatósága 535 vizsgálatot végzett és a szakemberek 4 szója illetve 10 kukorica tételben találtak GMO szennyeződést.

Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendelte el, mert az állomány további GMO szennyeződések forrása lehetett volna.

A kormány, a szaktárca és a hatóságok a továbbiakban is határozottan fellépnek a GMO-val szennyezett vetőmagok magyarországi jelenléte ellen.

Jövőre is lesz OMÉK!

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte a 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást (OMÉK). Öt nap alatt mintegy 90 ezren látogattak ki az OMÉK-ra, ahol több mint 500 kiállító mutatta be termékét. Az áruforgalom és a kiállításon köttetett üzletek összértéke meghaladja az 1 milliárd forintot. Világkiállítások színvonalához hasonlította és a mezőgazdaság ünnepének nevezte az OMÉK-ot Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter elismeréseket adott át a kiállítás zárónapján.

Soha nem várta még ekkora méretű állatbemutató az OMÉK látogatóit mint az idén, csak a Kincsem Parkban 1000 őshonos állatot lehetett megtekinteni. A mezőgazdasági gépbemutató is megdöntött minden eddigi rekordot: 14 000 négyzetméternyi területen állították ki az újdonságokat.

Egészséges, tiszta magyar élelmiszerekkel lehet sikert elérni – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter az OMÉK zárónapján tartott díjátadáson. Hozzátette: a magyar vidék élni akar, a 75. OMÉK pedig bebizonyította, hogy a vidék tud is élni. Fazekas Sándor úgy fogalmazott: bízunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság jövőjében. Orbán Viktor miniszterelnök megnyitón mondott szavait felidézve a tárcavezető elmondta: Magyarország mezőgazdasági ország, az agrárium húzóágazat.

A vidékfejlesztési miniszter a célok között kiemelte a családi gazdaság megerősítését és versenyképessé tételét, a demográfiai földprogram elindítását, ami a fiatalokat hozza helyzetbe. Fazekas Sándor kijelentette, hogy a tárca minden erejével a helyi termelés, a helyi értékesítés, a helyi közösségek megerősítését szolgálja.

Rendkívül komoly szakmai munka folyt az OMÉK öt napja alatt: tanácskozások zajlottak, szerződések köttettek. A miniszter az eredményekről szólva emlékeztetett a Kárpát-medencei vidékfejlesztés fórumra, a vidékfejlesztési tárca és a Tej Terméktanács között létrejött együttműködésre, valamint a magyar-algír mezőgazdasági megállapodásra.

A 75. OMÉK utolsó napján elismeréseket adott át Fazekas Sándor. A Miniszteri Különdíjat Szpisják Imre érdemelte ki legnagyobb, 560 kilogrammos magyar sertésével. Miniszteri Oklevelet kapott a Bábolna Hús egy éves érlelt sonkája, az OMÉK Közönségdíját a Zsindelyes Pálinkafőzde Kft. érdemelte ki. A vidékfejlesztési miniszter a Kincsem Parkban átadta a Szent László Díjat, melyet a Farádi istálló Lake Louise nevü lova nyert. A Magyar St. Leger Díjat az A36-os istálló Ostinato lova kapta.

A két évszázados múltra visszatekintő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági kiállítása. A 75. OMÉK-on nagy közönségsikert aratott a mesterségek bemutatkozása, a gasztronómia színes palettáját felvonultató standok, az állatsimogatók, a koncertek, de népszerűek voltak az oldtimer traktorok és a borászati hatóság oktatóstandja is.

(Forrás: VM Sajtóiroda)

Vissza a lap tetejére 
Kapcsolódó témakörök

Replica Fendi Shopping Bag Balenciaga Replica Shoulder Bags Replica Celine Blade Bag Gucci Replica jackie bag

 

Jobb oldali bannerek (120x240 px)

 

Jobb oldali bannerek

 


RSSMédiaajánlatImpresszumVidék és Gazdaság © 2013