With franck muller swiss replica replica cartier roadster watches replica tag heuer silverstone this exceptional watch, the watchmakers at Le Brassus chose a cutting-edge material that's a first in the watch-making industry: forged carbon, labored utilizing a process lent in the aeronautics industry. Selected because of its excellent resistance and lightness, forged carbon is coupled with a ceramic material for that crown and pushers, with vulcanised rubber. The chronograph can be obtained entirely in forged carbon, in pink gold and carbon, or platinum and carbon.

Cartier Rotonde Replica Replica Watches China www.watchreplical.com

Főoldal / Hírek / Több ponton változik a földforgalmi törvény ...
2013. február 22.    
Több ponton változik a földforgalmi törvény tervezete
Több ponton változik a földforgalmi törvény tervezete

Lehetőségek nyílnak a pályakezdő gazdálkodók előtt; megfontolják, hogy az állattartók nagyobb földterülethez juthassanak; pontosítják, hogy a földműveseken kívül ki juthat termőföldhöz Magyarországon. A miniszter a közeljövőben tanácskozik civil szervezetek vezetőivel, egy helyettes államtitkár konferencián ismertette az elképzeléseket.

termőföld, mezőgazdaság, erdő, vállalkozás

Fazekas Sándor miniszter március 5-én fogadja annak a hét civil szervezetnek a vezetőjét, amelyek a földforgalmi törvény tervezetével kapcsolatban észrevételeket fogalmaztak meg – írja az a közlemény, melyet szerkesztőségünknek is eljuttatott a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ez a bejelentés is arra utal, hogy a korábban közzétett tervezethez képest – az időközben lezajlott szakmai-társadalmi viták nyomán – várhatók némi változások.

Ez derült ki abból az előadásból is, amit Simon Attila, a tárca helyettes államtitkára tartott a Fiatal gazda konferencián február 22-én, Budapesten.

A közbeszédben gyakran csak „földtörvényként” emlegetett készülő jogszabály valódi neve a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló” törvény, és rövidítve is helyesebb „földforgalmazási törvényről beszélni, hiszen kifejezetten a forgalmazási kérdésekről, a földhöz jutás feltételeiről fog rendelkezni. Mint Simon Attila is emlékeztetett, a jogszabály – az új alkotmány rendelkezéseinek megfelelően – sarkalatos törvény lesz, azaz kétharmados többség szükséges az elfogadásához, illetve esetleges későbbi módosításához. Ennek megfelelően ez a törvény nem fog rendelkezni olyan kérdésekről, melyek szabályozása sűrűbben változhat – ilyen például a földvédelem vagy a földhasználati nyilvántartás ügye, melyekről más, nem kétharmados jogszabályok születnek. (Ugyancsak nem tartoznak majd a földforgalmazási törvény hatályába a halastavak – mint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter valahol korábban fogalmazott, a halastó sokkal inkább tekinthető istállónak, mint termőföldnek.)

 

Ki szerezhet termőföldet Magyarországon? – természetesen ez a kérdés váltja ki a legnagyobb érdeklődést. (Mint ismeretes, az Európai Bizottság a termőföld-vásárlási moratórium három éves meghosszabbítását engedélyezte 2011-ben Magyarországnak; eszerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzése további három évig korlátozható. Ilyen hosszabbítás azonban csak egyszer lehetséges, így – ha az új földforgalmazási törvény nem születne meg, 2014-től szinte korlátozás nélkül vehetnének földet a magyarországi lakhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok is.)

Az új jogszabálytervezet szerint nem szerezhet termőföldet Magyarországon sem külföldi jogi személy, sem külföldi természetes személy. Részleges tilalom lesz érvényes a belföldi jogi személyekre (és jogi személy nélküli szervezetekre): földtulajdont nem szerezhetnek, de bérlet formájában földhöz juthatnak. Relatív tilalom vonatkozik a haszonélvezetre: ez csak közeli hozzátartozónak adható, és legfeljebb 20 éves időtartamra. A határozatlan időre kötött hasonló megállapodások a törvény értelmében 2032-ben le fognak járni.

 

A „hol szerezhető termőföld?” kérdésre a jogszabály azt a választ adja: ez természetes személy esetében helyben lakáshoz, jogi személy esetében helyi illetőséghez kötődik (utóbbi esetben értelemszerűen nem tulajdonszerzésről, hanem földhasználatról lehet szó). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a birtokközpontnak az adott település területéhez kell tartoznia, illetve nem lehet a közigazgatási határtól 20 km-nél távolabb.

 

Hasonlóan fontos a „ki és mennyi földet szerezhet?” kérdés. Természetes személyre az az elv vonatkozik, hogy az illetőnek meg kell felelnie a „földműves” fogalmának, azaz foglalkozásszerűen a mezőgazdaságból kell élnie. Mint Simon Attila elmondta, új elem a korábbi törvénytervezethez képest, hogy a pályakezdő gazdálkodó számára is lehetővé teszi a földhöz jutást – ehhez betöltött 16 éves életkor, és legalább középfokú agrárvégzettség szükséges.

Földhasználati jogot – a magánszemély földművesen kívül – „mezőgazdasági termelőnek” minősülő jogi személy is szerezhet. Ennek fő kritériuma, hogy a vezető tisztségviselő agrárvégzettséggel rendelkezzen; minél nagyobb az adott szervezet, annál magasabb szintű végzettséget megkövetelve. A törvény – akárcsak a természetes személyek esetében – itt is lehetővé fogja tenni az új szervezetek piacra lépését is.

 

Vannak kivételek is az alapszabály alól, mely szerint földművesek juthatnak földhöz, és ez a kör szintén bővült az eredeti törvénytervezethez képest. Így például földhöz juthat a földműves közeli hozzátartozója is (például természetes öröklés révén). Erdőbirtokossági társulat tagjává válhat az is, aki nem földműves, és ugyanez vonatkozik a hegyközségi társulat tagjaira is (akik természetesen csak szőlőtelepítésre szánt területen szerezhetnek használati, illetve tulajdonjogot). Szerezhet földet továbbá egyházi jogi személy, az állam, illetve az önkormányzatok is, továbbá a jelzálog-hitelintézetek is – mint könnyen belátható, ennek hiányában ellehetetlenülne a hitelezés a mezőgazdaságban. Ugyancsak földhöz juthatnak a szakképző iskolák is – ez esetben a törvényalkotó mezőgazdasági szakképzés erősítését, tangazdaságok létrehozását kívánja támogatni.

 

A megszerezhető termőföld nagyságáról szóló tervezett rendelkezések ugyancsak vitákat váltottak ki – Simon Attila szerint ezen a téren nem fog változni a törvényjavaslat. Azaz őstermelők esetében 50 ha, egyéni vállalkozók esetében 300 ha, családi gazdálkodók esetében 500 ha, mezőgazdasági szervezetek esetében 1200 ha a felső határ.

A helyettes államtitkár elmondta: megfontolja viszont a törvényjavaslat benyújtója, hogy az állategységekhez igazodó területszámítás gondolatát elfogadja: az elképzelés szerint nagyállat-egységenként 2 ha-ral növelhető lenne a terület felső határa. Így is lenne azonban olyan abszolút felső határ, amit ilyen módon sem lehetne túllépni.

Simon Attila hangsúlyozta: az új földforgalmi törvény a már fennálló tulajdonviszonyokra és szerződésekre értelemszerűen nem fog vonatkozni. Az új jogszabályi környezet azokra a természetes és jogi személyekre lesz érvényes, akik/amik a törvény hatályba lépése után szeretnének földtulajdont, illetve használati jogot szerezni.

B. G.

Vissza a lap tetejére 
Kapcsolódó témakörök

Replica Fendi Shopping Bag Balenciaga Replica Shoulder Bags Replica Celine Blade Bag Gucci Replica jackie bag

 

Jobb oldali bannerek (120x240 px)

 

Jobb oldali bannerek

 


RSSMédiaajánlatImpresszumVidék és Gazdaság © 2013