rolex replica watches

replica watches

 

With franck muller swiss replica replica cartier roadster watches replica tag heuer silverstone this exceptional watch, the watchmakers at Le Brassus chose a cutting-edge material that's a first in the watch-making industry: forged carbon, labored utilizing a process lent in the aeronautics industry. Selected because of its excellent resistance and lightness, forged carbon is coupled with a ceramic material for that crown and pushers, with vulcanised rubber. The chronograph can be obtained entirely in forged carbon, in pink gold and carbon, or platinum and carbon.

Főoldal / Hírek / Új törvények az adminisztrációs és szervezeti ...
2012. július 17.    
Új törvények az adminisztrációs és szervezeti megújulásért
Új törvények az adminisztrációs és szervezeti megújulásért

Az Országgyűlés több jelentős hatású törvényt fogadott el a nyári szünet előtti időszakban: a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvényt, a bortörvény módosítását, az állatorvosi kamaráról szóló törvényt és az agrárkamarai törvényt.

Agrárkamara, bor, élelmiszeripar, mezőgazdaság, szőlő

Cél a hatékony piacszabályozás biztosítása az egyes ágazatokban.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lépő új jogszabály a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok valamint szakmaközi szervezetek működését szabályozza. Összhangban az Európai Unió Közös Agrárpolitikájával Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozás. Ezt a célkitűzést a szakmaközi szervezetek valósítják meg. Ezek az Európai Bizottság és az egyes államok által is elismert szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy régióban működő különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket illetve feldolgozókat) fogja össze.

Magyarországon a mezőgazdasági piac szabályozása korábban kizárólag az állam joga volt. Az uniós csatlakozást követően Magyarország ezt a jogot - főszabályként - átadta az Európai Uniónak. Ez azt jelentette, hogy a mezőgazdasági piacszabályozási eszközöket az uniós rendelkezések figyelembe vételével és a közösségi jogszabályok által megengedett területeken alkalmazhatta az ország nemzeti hatáskörben.

A szakmaközi szervezetek létrejöttével a kialakuló önszabályozó tevékenység megkönnyíti az ágazati érdekegyeztetéseket, és elősegíti a kormány szakmai és jogalkotási munkáját is.

Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen - hivatalosan elismert - szakmaközi szervezet működik, a zöldség-gyümölcs ágazatban.

A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy a közeljövőben minél több ágazatban jöhessen létre és kezdhesse meg munkáját a szakmaközi szervezet. Az új törvényjavaslat éppen ezért helyezi hatályon kívül a ma már elavult agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt és egyszerűsíti a szakmaközi szervezetek működésének hazai feltételeit.

Felgyorsulhat a szőlő-bor ágazaton belüli adminisztráció, mert a szükséges döntéseket helyben hozhatják meg.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény alapján 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez. Jelentősen nő a helyi hegybíró szerepe.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a jelenleginél részletesebb szabályozást készített a nem művelt ültetvények helyzetének rendezésére. A módosítással a műveletlen ültetvényeken újra lehet gazdálkodni. Az elhagyott ültetvényeknél a szabályozás csak a legvégső esetben engedélyezi a kivágást, így elkerülhető, hogy szőlőterületeink tovább csökkenjenek.

A jogszabály szerint, ha a gazdálkodó az ültetvényét két éven keresztül nem műveli, és nem reagál a felszólításokra, akkor a hegybíró meghirdeti művelésre az ültetvényt.

A bortörvény módosításával a borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasználása is változik. A magyar szeszesital előállítók a jó minőségű borseprő felvásárlásával és felhasználásával európai versenytársaikhoz hasonlóan készíthetnek borpárlatot, amire eddig nem volt lehetőségük. A jelentős bormennyiséget tartalmazó borseprő centrifugálásával vagy szűrésével nyert borból megfelelő minőségben borpárlat készíthető.

A bortörvény átlátható, keretjellegű szabályozás lesz, ennek következtében a gazdálkodók könnyebben teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Az egyszerűsítés konkrét elemei a tárca rendeleteiben jelennek meg a nyáron.

Az állatorvosi szakma történetében meghatározó mérföldkő a Magyar Állatorvosi Kamarai törvény,

amely modern és egységes keretet teremt a kamarai és az állatorvosi tevékenység számára.

Magyar Agrárkamara és a hegyközségek után 1995-ben a Magyar Állatorvosi Kamara harmadik olyan köztestületként alakult meg, amely demokratikus körülmények között, alulról szerveződve közfeladatokat, valamint általános szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el. Az elmúlt tizenhét év nem hagyta változatlanul az állatorvosi szakmát sem, így a Magyar Állatorvosi Kamara korszerű és hatékony működésének biztosításáért új törvény megalkotása vált szükségessé.

Az új jogszabály lehetőséget ad a kamara szervezeti megújítására, amely a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés, az arányosabb feladatmegosztás, az átláthatóbb, magasabb szintű szakmai tevékenység alapja lehet. Több megyére kiterjedő területi szervezet hozható majd létre, és a szakmai színvonal növelésére kötelező lesz oktatási feladatokat is ellátni.

A minőségi állategészségügyet szavatolja a számos garanciális elemmel megerősített kamarai etikai eljárás is, amely érvényre juttatja azt az igényt, hogy a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve az állatorvos valóban a köz, illetve a szolgáltatásukat igénybe vevő érdekének megfelelően lássa el hivatását.

A jogszabály a korábbi magán-állatorvos helyett a szolgáltató-állatorvos elnevezést használja, ezzel kiemeli az állatorvos által végzett megelőző-gyógyító tevékenység szolgáltató jellegét. A törvény szabályozza a szolgáltató-állatorvosi tevékenység végzésének követelményeit, a szolgáltató-állatorvos jogait, kötelezettségeit, illetve a szolgáltatás gyakorlásának jogi formáit és kereteit. Az állatorvosi tevékenység végzéséhez követelmény az állatorvosi névjegyzékben való szereplés, a névjegyzékbe bejegyzett székhely, továbbá rendelkezni kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással.

Hiánypótló intézményként létrejön az állategészségügyi szolgáltató – az állatorvosi rendelő, az állatorvosi szakrendelő, az állatkórház és az állatklinika –, amely az állatorvos működési kerete lesz. A Magyar Állatorvosi Kamara kérelemre kiadja az állategészségügyi szolgáltató részére a praxisengedélyt, ha rendelkezik az előírt felszerelésekkel és helyiségekkel. A praxisengedély a működés megkezdésének feltétele.

A gyakorlatban az állatorvos és az asszisztens munkája szorosan összefonódik. Az új törvény meghatározza az asszisztensi feladatokat és a felelősség kereteit. A közbizalom erősítése és a nyilvánosság érdekében az állatorvosokhoz hasonlóan az asszisztensekről is névjegyzéket vezet a Kamara.

A törvény bírsággal fenyegeti azt, aki jogosulatlanul végez állatorvosi tevékenységet. Az állatorvosi szakma kiemelt védelmet érdemel, hiszen az élelmiszerlánc nélkülözhetetlen eleme, egészségünk záloga.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény

legfontosabb célja, hogy egy olyan egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is. Mindez növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét is.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai agrártársadalom összefogásának támogatása és a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében alkotta meg az új agrárkamarai törvényt.

A magyar mezőgazdaság megerősítésének egyik sarkalatos pontja az agrárkamarai rendszer újjászervezése, ezért tűzte ki célul a kormány, hogy önálló törvény szülessen az agrárkamarákról.

A jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen. A törvény szerint a tagság minden mezőgazdasági és élelmiszergazdasági szereplőnek - a termelők mellett a feldolgozóknak is - alanyi jogon jár.

A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet és így a jelenleginél jóval erősebben láthatja el érdekképviseletüket. A jövőben a kamara - a gazdálkodók és a kormányzat között önkormányzati elven működő köztestületként - az agrárágazat egészét erősíti, a gazdálkodók piacra jutását segíti és versenyképességüket növeli.

Az agrárkamara létrehozása csökkenti az állam szerepvállalását az agrár- és élelmiszergazdaság területén, közelebb viszi a szolgáltatásokat az ágazat szereplőihez, és egy harmadik pillért képez a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak mellett.

Kulcsfontosságú a szétszakított élelmiszerlánc ismételt összekapcsolása. Ennek köztestületi, intézményi kereteit teremti meg az élelmiszerlánc mentén szerveződő agrárkamara.

Az újjászerveződő agrárkamarának az érdekképviselet mellett hasznos információkkal kell ellátnia a résztvevőket.

A törvénytervezet szerint az éves tagdíjat az Alapszabályban kell rögzíteni, a tagok gazdasági súlya szerint, sávosan meghatározva.

Az etikai normák belső betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő gazdaságokat, a tagok egymás közti vitáit házon belül lefolytathatja.

Az új intézmény elsősorban szolgáltatni fog, a jelenleginél jóval nagyobb körnek nyújtva az eddigieknél több és hatékonyabb segítséget.

(Forrás: VM Sajtóiroda)

Vissza a lap tetejére 
Kapcsolódó témakörök

Replica Fendi Shopping Bag Balenciaga Replica Shoulder Bags Replica Celine Blade Bag Gucci Replica jackie bag

 

Jobb oldali bannerek (120x240 px)

 

Jobb oldali bannerek

 

 

Rolex Replica Watches Swiss Replica Watches Omega Replica Watches Rolex Replica Watches Swiss Replica Watches Omega Replica Watches www.swisseswatch.com
RSSMédiaajánlatImpresszumVidék és Gazdaság © 2013