Vidék és Gazdaság


Nagy igény lesz Európában az édesvízi halakra

A tengereket túlhalászták, miközben egyre népszerűbb a halfogyasztás – így az EU halszükségletének 60 százalékát ma már importból kénytelen beszerezni. Ez jó lehetőség a magyar halászat számára, különösen ha a területalapú, valamint környezetvédelmi támogatások hatályának kiterjesztésével plusz EU-forrásokhoz juthat az ágazat.

Akár 10 ezer tonnával is növelhető 2014 után a magyar haltermelés, amennyiben az EU elfogadja a korábbi magyar javaslatot az édesvízi haltartás támogatásának megnöveléséről – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy Tiszafüreden tartott szakmai rendezvényen.

Mint az agrarszektor.hu-n megjelent tudósításból kiderül, a miniszter tájékoztatása szerint jelenleg 30 tonna körülire tehető az éves haltermelés mennyisége, miközben az egy főre jutó halfogyasztás 4-4,5 kg között mozog. A Fejér Megyei Hírlapnak Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. elnöke nyilatkozott a részletekről: „Többek közt a magyar problémafelvetésnek köszönhetően a belvízi akvakultúrák, a tógazdálkodás és a zárt rendszerű édesvízi haltenyésztések szerepet az unióban más megvilágításba került. A túlhalászott tengerek további terhelése szinte lehetetlen. Nem lehet már újabb kvótákat kiadni – vannak olyan tengeri halállományok, amelyek vészesen megfogyatkoztak. Az EU-nak legnagyobb élelmiszeripari behozatala a halászati termékeknél van. A fogyasztás 60 százalékát az EU importból szerzi be. Eközben a haltermékek felértékelődnek, egyre többen fogyasztanának halat – mondta. A belvízi akvakultúra és tógazdálkodás nem csak a haltermelésről szól, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és a tájgazdálkodás szerves részei is.”

Lévai Ferenc szerint a magyar halászat nemzetközi presztízse kiemelkedően jó, az ágazat megtartotta fejlődési potenciálját és az területalapú, valamint környezetvédelmi támogatások hatályának kiterjesztésével olyan pluszforrásokhoz juthat, aminek következtében jelentős fejlődés indulhat el Magyarországon.

A fentieket megerősítendő idézzük fel (az mnvh.hu oldalon is megtalálható beszámoló segítségével) az EU-tagországok halászati főigazgatóinak találkozóját, melyre 2011 júniusában, a magyar EU-elnökség időszakában került sor. A találkozót a Magyarország egykori lápvilágát idéző Rétszilasi-halastavak központjában elhelyezkedő Rétimajorban tartották. A helyszín – illetve az itt található, állandóan új utakat kereső halgazdaság – kiválóan szemléltette az innováció jelentőségét ebben az ágazatban.

A megbeszélés fő témája ugyanis az innováció volt, melynek aktualitását az adja, hogy az Európai Unió tengeri halászata és haltermelése jelentős változások előtt áll. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a tengeri halászat nem folytatható az eddig megszokott módon, mert a jelenlegi szabályozási rendszer nem biztosítja a halászok megélhetését és a halállományok fennmaradását sem. Olyan új közösségi halászati politikát kell megalkotni, amely a halászati erőforrások fenntartható hasznosítását ösztönzi és a halászatból élő közösségek helyzetét is javítja. Ugyanakkor az EU már most is behozatalra szorul a haltermékekből, pedig a csökkenő tengeri fogások pótlására lehetősége lenne a haltermelés, elsősorban az édesvízi haltermelés fejlesztésére is. E változások elindításához azonban rengeteg új tudásra, ismeretre van szükség, és legfőképpen arra, hogy a kutatások alapján a gyakorlatban alkalmazható új technológiák szülessenek, amiket a halászok, haltermelők alkalmaznak is.

A tanácskozás helyszíne körül elterülő halastavak lehetőséget biztosítottak a résztvevőknek arra, hogy betekintést nyerjenek a Magyarországon elterjedten alkalmazott tógazdasági haltermelés gyakorlatába. Ennek a technológiának az alapjait jórészt magyar szakemberek dolgozták ki és terjesztették el a világ számos országában, Brazíliától Délkelet-Ázsiáig. Ezzel a hazánkban napjainkban is folyamatosan fejlődő módszerrel úgy állítanak elő nagy mennyiségben pontyot, busát és ragadozó halakat, hogy azok jelentős mértékben hasznosítják a tavak természetes táplálékforrásait is. A gazdálkodási módnak köszönhető változatos növény és állatvilág jól látható példa lehet az európai szakemberek számára arra is, hogy a természettel harmóniában is lehet kiváló minőségű halat előállítani.


© Minden jog fenntartva.