Vidék és Gazdaság

Bevezetés

Amikor arról elmélkedünk, hogy miben különbözik a vidék a várostól, gondolhatunk a kis népességre vagy az alacsony népsűrűségre, az elöregedésre, a kisebb választási lehetőségekre a vásárlás vagy az orvosi szolgáltatások terén, az alacsonyabb megélhetési költségekre, az alacsonyabb bérekre és nagyobb szegénységre. A vidék és a városok azonban elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, és már legalább a középkor óta ez a helyzet. A városi-vidéki kettősség ugyanolyan régi, mint az emberi civilizáció. Noha az évszázadok során változatos megnyilvánulásokat könyvelhetett el, lényegében nagyon keveset változott. A városoknak az országból származó élelmiszer-ellátásra, a vidéket behálózó utakra és csatornákra, valamint fa- és egyéb alapanyagokra van szükségük.

Ahogy a városok sokasodtak és növekedtek mind méretükben, mind összetettségükben, ez a kettősség megerősödött. Manapság a világ népességének jóval több mint 50%-a városi, ám az emberiség hatalmas tömege a föld tömegének alig 3%-ában koncentrálódik. A fennmaradó 97% nagy részét a távoli városlakók igényeinek kielégítésére használják fel, anélkül, hogy befolyásolnák vagy megértenék a hatásokat. A tanulás és a hatalom növekvő koncentrációja a városi központokban ahhoz a gondolathoz vezetett, mely a várossal szemben mitológizálja a vidéket, úgy mint az időtlen szépség, a nyugalom és egészséges hely megtestesülése. Ahogy a tömegtermékként előállított dzsemek, amelyek látszólag megrontják a vidék hitelességét, ez az ideológiai szempontból vezérelt konstrukció megőrzi a vidéki táj képzeletbeli ideálját, amely egyre inkább ellentmond a kortárs nyomásoknak és igényeknek. A gyorsuló urbanizáció egyidejűleg fokozta a vidék iránti igényt a kritikus szolgáltatások széles választékának a városi lakosság számára történő biztosítása érdekében (élelmiszer, víz, hulladék, energia, infrastruktúra stb.), miközben megerősítette a vidéki idill mitológiáját.

Manapság néhányan azt gondolhatják, hogy a globális városi központok megszabadulhatnak vidéki hátudvaruktól, mivel a mai gazdaság hajtóereje, mint például a pénzügy és a tudás, egyre inkább csökkentik a szerepét. Ezt a képzetet azonban drámai rövidlátás jellemzi - a városok és a vidék közötti kölcsönös függőség fontosabb, mint valaha. A politikai polarizáció, az éghajlati válság és a migráció erőteljesen illusztrálja a városok és a vidék közötti új szövetség létrehozásának szükségességét.

Míg az éghajlatváltozás bolygónk kérdése, amely mindenkit érint, ennek várhatóan különösen súlyos hatása lesz a városokra. A Velencét érintő legutóbbi rendkívüli árapály azt mutatja, hogy a városi életnek alkalmazkodnia kell a szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz, amelyek valószínűleg megterhelik a meglévő infrastruktúrát olyan területeken, mint a vízellátás, csatornázás, egészségügy, energia és tömegközlekedés. Ugyanakkor a változó éghajlat kihívásaihoz való alkalmazkodás nem lehet hatékony és fenntartható a vidék által biztosított források nélkül.